2. BEHIVÓ, ÚT, ELŐRETÖRÉS

                                                     [A fenti levelek szövege nyelvtanilag javítva, kiegészítve és részletekben dokumentálva]

Apám:   "1942-ben a Nagykanizsai tüzérezredbe hivtak be katonának  [ és] hamarosan

  kivittek  bennünket  a frontra". 

                                                                                     

 

 

                             

         DABRONC - NAGYKANIZSA                  1934-35 "Tényleges szolgálat"                Anya és a szerző 1942/43

                             [ca. 90 km]                                                      [a név itt hibásan van feltüntetve].

                               A SAS behivó:  "Siess Azonnal Sürgős"                                            Az ország més részéről is indultak a katonák.

                              ["Siess Adolfnak Segiteni", Ismeretlen szerző, Internet]

                  
 

        

 A Nagykanizsai "Gábor Áron" tüzérkaszárnya 1930                             Manapság  mint  IPARI-PARK  

 

   [Dr. Kunics Zsuzsa, Múzeum Nagykanizsa].                                       A volt legénységi   szállások  2010-ben (l. a bal képen balra).  [szerző, 2010].

                                                                                                                                     

    Indulás:

Andor Gergely (Vaspör, 1915. febr. 15 - 1942. ápr. 5. valószinü egy orosz hadifogolytáborban hunyt el, miután Starij Oszkolnál

1943. febr. 4.-én eltünt. Naplóját  - 1942 máj. 2 - szept.12. -  novemberben egy szabadsága alkalmával itthon hagyta). 

[Molnár-Szabó: Utóvédként a Donnál, Zala Megyei Levéltár 2014].

         

    "Hadba vonulás kezdete szombat 1942. V. hó 2. nap.

     Szombat: Reggel 3 órakor indultunk az állomásra,  7 órakor   berakodtunk, 10.30-kor indult a vonat. [...]

                    

 Vasárnap: Reggel hajnalban értük el Komárom városát [...]

 Szerda: A délelőtti órákban elértük az orosz határt [...]

 Péntek: Ma már találtunk két felrobbantott magyar vonatot [...]

 Az első áldozatok a kiszállitás alatt (9./1. üteg, Rohamtüzérség Nagykanizsa)

 

 

 

  

                                Szovjet partizánok "akcióban".                                 A nyomtávolságot át kellett az egész szakaszon állitani -

                                                                                                                  persze (német) "foglyokkal és munkaszolgálatosokkal"!

Szombat: Reggel elértük Orel városát, amely teljesen rommá lőve, tovább megyünk Kurszkba, ahol vasárnap kirakodtunk a hajnali

                  órákban. [..., 14 napi utazás].

 

 

 

        

Alább  Péchy György vázlatai:

    [Péchy György, "Csapattiszt voltam a M. Kir. Honvédségben", Hadtörténeti Levéltár Bp.] főhadnagy, 1942, Felsőbánya 1913

     nov.16 - Budapest 1995. jun. 25.

    9. Tüzérezred [val. csak egy része] 1942-ben a Don partján  [Internet]

          (Az ülő sor lehetne viszont a 7 parancsnok. Akkor egészen balra lenne 

          Orbán százados.   Apám lehetne a 3-4 az álló sorban jobbról az 5.-6.  

    A 9./6. vagy 9./7. vonatlépcsője útban a Don felé.                           A 9./5. üteg útban a Don felé.

        Azért volt egy motorizált gyors egység is.                                       De sokszor az sem segített.

                                                   A 9. Tüzérezred tagolása  (egyszerűsitve).                        

                                        osztály                    üteg                        tarack                               

                  9./I.                    9./2.                       4 x 8 cm

                                                  9./3.                       4 x 10,5 cm

                                                                                      9./II.                   9./4.                       4 x 10 cm

                                                                                                                 9./5.                       4 x 10 cm

                                                                                                                 9./6.                       4 x 15 cm

                                                                                                                 9./7.                       4 x 15 cm (Apám) 

                                                                     A 9./II. tüzérosztály törzse, balról az 5. Krassay Pál.

Az előretörés ["cammogás", l. Kemendy Géza: "Harctéri Emlékeim ...",   Zala Megyei Levéltár ,   Zalaegerszeg, 2012]

Kemendy Géza: Zalaszántó, 1913. március 14 . - Keszthely, 1979. szept. 3.,  tartalékos hadnagy,  mint a 17./II. vonatparancsnoka vonult el  a keleti harctérre.                                                 

 

                

                    Egy 15-ös tarack legénysége (még Nagykanizsa)              Egy 15-ös tarack tüzelöállása a Don parton.

 

 

 

        

 

Tim (Tym) kb. 60 km-re van keletre Kurszk-tól, Voronyes irányában. Cél Voronyestöl délebbre Gremjacse és környéke a Don parton.

Az "előretörés" Kurszk-ban kezdődött: lilán jelzem a város nevét "Tim", ahol  a város előtt az

első véres összeütközésre  került sor. A német és a magyar "BAJTÀRSAK" ekkor még jól

tápláltan,  igen tiszták és fényesek  voltak.  Aztán az hamarosan megváltozott.  [Internet].

    

            

       

                      Egy 9./3. üteg raja útban a Don felé
                                 

[Május] 17.-én kaptuk a parancsot, hogy [ Tim-nél] tüzelőállásba megyünk" .   

                                                                        Roham Tim ellen.

Viczian Antal:

"[...]. Azon a június 27-ről 28-ra virradó éjszakán senki sem aludt. Egyrészt mert el kellett foglalnunk a kiindulási helyzetet, másrészt

mert olyan feszültség vett erőt mindenkin, hogy nem is tudtunk volna aludni. Persze az izgatottságot mindenki igyekezett palástolni, de az

idétlen viccelődésből, a rengeteg elszívott cigarettából azért következtetni lehetett a lelki állapotra.

Csöndes, borult éjszaka volt, eső azért nem esett. A növekvő hold az éjszaka első felében árasztott még valamennyi fényt a felhőkön

keresztül, de éjfél után teljes sötétség borult ránk. A félhomály, majd sötétség leple alatt mintha szellemek jártak volna, a zászlóalj teljesen

hangtalanul elfoglalta kiindulási helyzetét. A front csöndes volt. A távolból hallatszó egyegy lövés csak még fokozta a feszültséget, s

felborzolta az idegeket. Cél az észrevétlen felvonulás, a meglepetésszerű támadás volt. Az éjszaka első felében felderítő körutat tettem.

Nem messze tőlünk a tüzérek vonultak fel. Nem láttam még ennyi ágyút egy rakáson. 15 cm-es ütegek, összesen négy, vagyis egy erős

tüzérosztály. A gyalogos zászlóaljnak a tüzéreknél az osztály felel meg, tehát támadásunkat egy tüzérosztály támogatja. Egyébként egy

zászlóaljhoz szervezetszerűen egy üteg jár. Egy üteg négy löveget jelent, tehát tizenhat löveg egyenként 60 lövést fog leadni!

Csigalassúsággal múltak az órák, aztán a negyedórák. Féltem, nem tagadom. Nekem nem az első vonalban volt a helyem, de annyit

tudtam, hogya támadás más lesz, mint a védelem. Bármennyire is igyekeztek a katonákban és a tisztekben is az önbizalmat felkelteni,

hiába mondta Kaltróy, hogy hatalmas tűzerővel támadunk, azért tisztában voltam azzal, hogy visszalőnek, és a védelemben lévő előnyben

van a támadóval szemben. A keleti égbolton még alig kezdett derengeni, amikor a távolban eldördült az első ágyúlövés.  A vezérüteg

megadta az első jelet.

Utána megszólalt a mi tüzérségünk. Kilövés... gránátok zúgása felettünk, becsapódások. Szünetnélkül. Elszabadulta pokol.

Félelmetes volt hallgatni, de még szörnyűbb lehetett azoknak, akikre zúdult. Megállás nélkül. Meddig tartott? Nem

tudom. Kivilágosodott, de még nem volt vége. Szédületes gyorstüzelés, megsemmisítő tüzérségi csapás. Később távolabbra

helyezték a tüzet, s másfajta robbanásokat is lehetett hallani. Az utászok a drót akadályokat robbantották. Utánuk a

lángszórósok következtek. A különböző robbanások közé már gépfegyver- és puskaropogás is vegyült. Megindult a

gyalogság támadása. Az első sebesültek között egy utász is akadt. Tőle hallottam, hogy a lángszórósokkal jóformán egy

időben indultak meg a gyalogosok is. [...]"

                                              Kaltroy Antal a 17./II. zszlj parancsnoka.

   

  Harcok Tim előtt, sárgán jelölve a 9./7. üteg [Zalai Gyüjtemények 36/I. ,    ahol a 9.  könnyü" hadosztály   khd) 5 nap alatt  1325  embert vesztett (l. a táblázatot, [Molnár- Szabó: Utóvédként a Donnál I], de más szerzők 3000-es veszteséget is emlegettek).

                                                                                                                 Pihenö már a Don közelében.