3. (A Szombathelyi) III. hadtest a Don parton
Tim elött és környékén junius 28-30-ig, erős harcok és esőzés,
után az egységek tovább vonultak a Don irányába. Pihenő nélkül, kánikulában
(posztó egyenruhában) 30-40 km-es napi gyaloglásokkal julius 2- től 12.-ig érték el a
Don-t Gremjacsje-nél [a többi egységek délebbre és néhány nappal késöbb].
Viczián Antal irja:
Gremjacsje, 1942. július 12..
"Két hete, vasárnap hajnalban indult a támadás Bezedinónál. Ma is vasárnap van és végre nyugalom, elfogadható szállás,
normális élelmezés. Rám is fér a pihenés, nehéz két hét van mögöttünk.
Tegnap értük el a Don partján lévő Gremjacsje falut. Védelemre rendezkedik be a zászlóalj. Azt hiszem, új szakasz kezdődik
életünkben. Az oroszok visszavonulóban vannak, sehol a környéken nincs harci tevékenység.
A hőmérő 30 fokot mutat, igazi nyári kánikula. Tegnap és ma is lent voltunk a folyó partján, jólesett a hűs hullámokban
megfürdeni. A falu nagyrészt dombon helyezkedik el, de lehúzódik a folyó partjáig. A zászlóalj törzs a dombhajlat mögötti
házakban települt. Bádogtetős, fából készült épületek ezek. Mi egy háromszobás házban lakunk. Az első szoba a segélyhely, a
mellette lévő nagyobb helyiségben a legénység, a folyosó végén levő kis szobában én lakom. A szobámban ágy, asztal, székek,
polc, ennyi elég is. Az eddigiekhez képest főúri elhelyezés. Talán a parancsnoki sátor volt hasonlóan kényelmes Dubrovkában,
de annál jobb, mert egyedül vagyok. Most megint asztalnál ülve írom a naplót.
Gremjacse háttere. Előtérben még a háború nyomai.
Napok óta lövést sem hallottunk, és Kaltróy szerint egyelőre nyugodtan is alhatunk, mert a felderítés szerint a Don túlsó
partján nincs senki, az oroszok valószínűleg arra számítottak, hogy átkelünk a folyón és folytatjuk az előnyomulást.
Szállásunkkal szemben, a mienknél nagyobb házban van a zászlóaljiroda, Kaltróy szobája, a segédtiszt szobája, egy ebédlő,
valamint egy elég tágas fedett tornác. Nem messze tőlünk lakik, ugyancsak külön házban Tóth Feri és a híradós szakasz. A
környékbeli házakba a zászlóalj törzs többi része, gh.-sok stb. települtek [...]
Jobb oldalon a "munkaszolgálatosok".
Gremjacse közép, előtérben még lövészárkok nyomai. A partról kilátás a dombra (a folyó ca. 10 m hátrafelé) .
Itt lent csak a gyalogos járőrök és megfigyelők tartózkodtak.
Gremjacse hátsó települései. [szerző 2011].
A Hadtest felépitése:
Szabó Péter, Don-kanyar, 1994
[részletezve csak a 9. khd, északi egységei]
A) Hadtestközvetlen alakulatok, összesen 11
B) 6. khd, Komárom
C) 7. khd, Sopron
D) 9. khd, Nagykanizsa
9. hiradószázad
9. huszárszázad
9. légvédelmi gépágyús üteg
9. fogatolt vonatoszlop
9. tábori tüzérezred
17. gye, Nagykanizsa
17./I. Zászlóalj, Nagykanizsa
17./II. Csáktornya
17./III Zalaegerszeg
47. gye, Nagykanizsa
felváltó alakulatok 1942 novemberétől: 3. gye, és 3./I zslj, Székesfehérvár,
3./II., zslj, Tata- Tóváros,
21./I. zslj, Kassa
[vastagon szedve a Gremjacse közelében és elötte elhuzódó Don szakaszon harcoló egységek.]
Itt mégegyszer a tüzérezred [te] tagolása*
*) Péchy György, Hadtörténeti levéltár Budapest [Szabó Péter, Zalai Gyüjtemény 36/I, Hadtörténei Tanulmányok, Zalaegerszeg 1995]
Gremjcse észak [szerő, 2011]. Gremjacse északi pereme lent a Donnal, a láthatár bal szélen helyezkedik el Voronyes.
Az ütegek elosztása [l. térképvázlatot fent]:
1. Gremjacsje északi részén, (a VII. német hdt határához közel) a
9./2. , délebbre a
2. 9./7.
3. attól délnyugatra (mind a Gremjacsje határán) a
9./3.
4. Rudkino-nál a 9./5.
5. attól délnyugatra a 9./6
6. Kostanki- és Alexandrowka-nál a
9./4.
7. a 9./1. , a 9. hu.szd és a 17./I egységek mint tartalékosok Dimitrijevkánál állomásoztak.
Valószinü az emlegetett kolhoz egy részének a romjai a Gremjacse -i dombon.
A 17./III. gye fent volt a német VII. hdt határán és a 17./II. gye direkt az északi ütegek elött, szemben az m-kanyarral.
A 9./7. üteg volt tüzelőállása Krassay Pál vázlatai szerint. Futóárok maradványai, jobbra lent Gremjacse, háttérben a Don.
Egészen jobbra (itt nem látható) helyezkedett el az m-kanyar (manapság mint holt ág).
A volt m-kanyar itt jól látható.
Jany, Nagy Vilmossal.
A 9./II. tüzérosztály parancsnoksága Gremjacse balról a negyedik Egy megfigyelő pont, háttérben Grenjacse közép.
Gothay Artur ezredes [1942. 08. 09.-ig] a 9. tüzérezred parancsnoka.
Balról a másodok Orbán százados a 9./7. üteg parancsnoka.
A szovjet emlékmű (magyar pénzen létrehozva, ez volt a feltétele a magyar temetö és emlékmű felépitésének)
a Gremjacse-i magslaton van, közel Rutkino határához.
Don Gremjacse-nél. Ez a legközelebbi pont a fulúhoz (50-100 m), ahol a honvédek az első napokban fürödni tudtak.
[l. Viczian Antal fent]. (Késöbb már "dolgoztak" a mesterlövészek és géppuskások, akik először hátrábbra vonultak a parttól, de látván,
hogy a magyar hadsereg a nyugati parton megáll, igy lassan "visszaszivárogtak".
Egy "veterán" a Don Parton. A térkép közepén feltüntett hid nem letezik, lásd a fenti baloldali képet (kompot sem láttam; de még április
volt).
Ivanovkán volt a 9. khd. parancsnoksága.
Ivanovka 8 km-re Gremjacse határától. Hátam mögött az un." Sztalin út". És a horizont alatt a Don, a volt állásokkal.
Oszlányi Kornél a 9. kh parancsnoka és "lakosztálya" Ivanovká-n ès a paracsnoksági éplület a volt iskolában.
Szerző 2011-ben még két élő szemtanúval. Balra, Nikolaj Schutkin, 73 éves, akkor 3 éves korában anyjával együtt kiköltöztették ki e
szegényes (családi) kunyhóból Jobbra Kukujew Fjodorowitsch (83).
Oszlányi Kornél 1893 szept. 25.-én született Kaposváron. Meghalt Cleveland-ben-en (USA) 1960 november 16. 1911-ben végezte el a kassai gyalogos hadapród
iskolát. Az elsö világháborúban a k. u. k. 52. gyalogezredszázadparancsnoka volt. 1927-ben a Honvédelmi Minisztérium beosztottja lett. 1933 és 1936 között az
Országos Vitézi Szék őszéktartóság Nemzetvédelmi Osztályának vezetője volt. 1939 márciusában már alezredesként vett részt Kárpátalja visszafoglalásában, mint a
15. kerékpáros zászlóalj parancsnoka. 1941 és 1942 között pedig ezredesi rangban a "József Nádor" 2. honvéd gyalogezred parancsnokaként tevékenykedett.
|